Megemlékezés az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából Hozzáadva: 2016-10-24

Kondoros Város Önkormányzata ás a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott október 23-án, vasárnap 11 órától a Művelődési Házban.

Ribárszki Péter polgármester ünnepi beszédében elmondta:
"Ha a világtörténelem iskoláját nézzük, Magyarország talán soha nem tartozott az eminensek jól fésült csoportjába.
De hogy is tehette volna? Nehéz annak jól viselkedni, akit padtársai folyton bökdösnek, tízóraiját megirigyelik, uzsonnáját elszedik. Ha pedig szólni mer, még a körmöst is ő kapja. Elviselni talán lehet ezt a bánásmódot, de elfogadni, megszokni annál inkább nem. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk mi is, de tisztában vannak azok is, akik ma is arra várnak, hogy ismét eléjük tartsuk a kezünket. Tartozunk ennyivel önmagunknak, de még inkább tartozunk 56 hőseinek, kiknek segélykérésére - ahogyan a dal is mondja - az akkori Európa mélyen hallgatott.
Reájuk, a magyar függetlenség névvel nevezett és névtelen hőseire emlékezünk most. Példaképekre, anyákra és leányokra, apákra és fiúkra, egyetemistákra és munkásokra egyaránt. Olyan emberekre, mint bármelyikünk. Hogy mi tette őket mégis a történelmet alakító polgárokká? Sokan úgy gondolhatják, hogy maga a korszak.
Maga a kor azonban, a történelmi lehetőség, múló pillanat csupán a hittel, elszántsággal cselekvő polgár nélkül. Ezért olyan fontos tehát 56-ról és napjaink eseményeiről beszélve is újra meg újra kiemelnünk az egyén felelősségét. Hiszen a pesti srácok, vagy éppen a vidéken megszervezett forradalmi csoportok sem tettek mást, mint felismerték a célt, amely előrébb viheti nemzetünket, amely országunk már oly sokszor megfeneklett szekerét kihúzhatja a kátyúból.
A ma Magyarországa - nyugodtan mondhatjuk - ismét forradalmi időket él, oly korszak küszöbén, mely reményeink szerint a munkáról, a családról és a becsületről szól majd valamennyiünk számára.
Hiszem azonban, hogy egyre többen vagyunk, akik nagy forradalmainkban, így napjaink nagy változásaiban is nem célt, hanem az eszközt látnak. A nagy szavak után immár végre Magyarországon is eljött a tettek ideje. Ismét cselekednünk kell, hiszen Európa, akárcsak 56-ban, hallgat. Mesterségesen kihirdetett csend fedi el nyugaton a modern kor legnagyobb népvándorlásának veszélyeit és a hazai baloldal is mindent elkövet, hogy itthon is érdektelenség és közöny kísérje, ahogy a polgári kormány felveszi a harcot a határaink felé tartó migránsok által jelentett veszéllyel."

A szarvasi Cervinus Teátrum ünnepi műsorát követően a megemlékezők a római katolikus plébánia templomkertjében, Laurinyecz András - 56-os mártír emléktáblájánál helyezték el a kegyelet koszorúit.

"A szívem vérzik, egész létemben megrendülve állok, felejthetetlen hőseink holteste előtt, már sírni sem tudok és nem is tudom, mit kellene mondanom ennek a csodálatos magyar ifjúságnak! Egy összetört aggastyán szól hozzátok, aki zokogni szeretne, zokogva szeretné forró szívetekre hajtani elfáradt fejét, és arra kérni benneteket, hogy akármi következik is ránk, ti még forróbb szeretettel zárjátok édes, fiatal szívetekbe hazátokat, ezt a sok, mérhetetlenül sokat szenvedett Magyarországot!"

/Füst Milán/

További képek a galériában megtekinthetőek:

http://ribarszkipeter.hu/index.php?route=public/gallery&gallery_id=122&gallery_page=1

A megemlékezésen készült videófelvétel az alábbi linken megtekinthető:

http://ribarszkipeter.hu/index.php?route=public/video&video_id=81